Nincs fordulat a lakásépítésben, pedig igény lenne rá

2024-ben 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban –jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az új lakások 50 százalékát családi házban vették használatba. 

Az új lakások száma minden településkategóriában csökkent az előző évihez képest:

• Budapesten 4067 lakást vettek használatba,
• azaz a fővárosban 28,
• a megyei jogú városokban 26,
• a többi városban 37,
• a községekben 23 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban.

A KSH jelentése szerint a 12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak át.

A jelentés kitér arra, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya 36-ról 38 százalékra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 61 százalékra csökkent 2023-hoz képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házb, 44 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található. Az összetétel tekintetében ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos mérséklődést, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékpontos növekedést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.

Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma alapján az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2, a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.

Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szoros növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32 százalékkal tovább bővült.

Az ingatlanpiacon ugyanakkor élénkülés tapasztalható. Az év eleji lakáspiaci fellendülésben kiemelt szerepet játszott az új építésű lakások iránti kirobbanó kereslet – legalábbis ez derült ki az egyik nagy hazai ingatlanos cég legfrissebb adatain alapuló elemzésből.

Az összefoglaló szerint, míg az eladó használt lakásoknál és házaknál éves összehasonlításban 3 százalékkal nőtt a kereslet januárban, addig az új építésűeknél 73 százalékkal több telefonos érdeklődést mért az ingatlanhirdetési portál.

Elsősorban a befektetési célú vásárlók pörgették fel az új építésű lakóingatlanok iránti keresletet, ami ötéves rekordszintet közelít, különösen Budapesten figyelhető meg kiugró érdeklődés.

A kínálat is bővült ugyan, de az új lakások piaca továbbra is keresleti maradt, a valódi verseny kialakulásához komolyabb kínálatra lenne szükség. Ebben az ingatlanpiaci szegmensben a kiemelkedően magas árak egyik legfőbb oka a viszonylag szűk kínálat:

• a Budapesten eladó több mint 3 ezer új építésű lakóingatlan átlagos négyzetméterára meghaladja a 1,5 millió forintot,
• Pest vármegye esetében valamivel 900 ezer forint felett van az átlag,
• a vármegyeszékhelyeken összesen több mint ezer új lakóingatlan vár vevőre, 950 ezer forintos átlagos négyzetméteráron,
• Szegeden, Debrecenben, Zalaegerszegen, Pécsen, Székesfehérváron és Egerben is már 1 millió forint feletti átlagos négyzetméterár a jellemző, és a győri átlagár is alig marad el az egymillió forintos lélektani határtól.

Fotó: Pixabay